Az alapszabadság 20 nap és életkortól függően emelkedik az alábbi táblázat szerint:

25.életévtől az alapszabadság 21 nap.
28.életévtől az alapszabadság 22 nap.
31.életévtől az alapszabadság 23 nap.
33.életévtől az alapszabadság 24 nap.
35.életévtől az alapszabadság 25 nap.
37.életévtől az alapszabadság 26 nap.
39.életévtől az alapszabadság 27 nap.
41.életévtől az alapszabadság 28 nap.
43.életévtől az alapszabadság 29 nap.
45.életévtől az alapszabadság 30 nap.

Pótszabadságok:

  • Fiatalkorúaknak (18. életévüket még nem betöltött munkavállalóknak) 5 nap pótszabadság
  • 16 évesnél nem idősebb gyermekek után 1,  illetve 2 gyermek után gyermekenként  2 pótszabadság jár. e fölött pedig maximum 7 nap pótszabadságot vehet igénybe a szülő.
  • Vak munkavállalóknak 5 nap pótszabadság

 

A SZABADSÁG KIADÁSÁNAK MENETE

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján, a munkáltató adja ki a szabadságot, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállaló nem rendelkezik teljes egészében a szabadságáról, hanem annak csak egy részéről. A törvény azonban meghatározza azokat a garanciális szabályokat, mely alapján a szabadságot ki kell adni, azaz azt is, hogy milyen bontásban kell azt tenni.

Évente 7 munkanap szabadságot, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez alól kivételt képez a munkaviszony első 3 hónapja, mely során arányosan adható ki a szabadság. A munkavállalónak a szabadság kiadására való igényét a szabadság első napját megelőző legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltató részére.

Ha nincs a felek között a törvénytől eltérő egyedi megállapodás, akkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra szabadságra menjen. Ennek számítása során figyelembe vehető a heti pihenőnap, munkaszüneti nap, vagy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén, a szabadnap is.

Ha a munkavállaló nem rendelkezik a szabadságával, a munkáltatónak akkor is törvényi kötelezettsége van arra, hogy az adott tárgyi, azaz az esedékességének évében adja ki a szabadságot. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A fenti rendelkezések főszabály szerint alkalmazandóak, azonban elképzelhetők olyan esetek, amikor a szabadságot valamilyen okból kifolyólag mégsem lehet az esedékesség évében kiadni. A törvény csak szűk körben engedi meg ezt. Ezek az esetek pedig az alábbiak:

A következő év március 31. napjáig kiadható szabadság, ha a munkavállaló munkaviszonya október 1. napján, vagy azt követően kezdődött. Szintén a következő év március 31. napjáig adható ki a szabadság, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt. Ez is csak abban az esetben lehetséges, amennyiben kollektív szerződés erre a munkáltatónak felhatalmazást ad. Ebben az esetben további megszorító szabály, hogy ilyenkor is csak a szabadság egynegyede vihető át a következő évre. Természetesen a munkáltatónak kell egy esetleges jogvita kapcsán azt bizonyítania, hogy a fenti okok fennálltak a szabadság csúsztatott kiadása okaiként.

Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a munkavállaló érdekkörében merül fel olyan ok, mely miatt nem lehetett a szabadságot az esedékességének évében kiadni. Ekkor, az érintett ok megszűnését követő 60 napon belül kell kiadni a szabadságot. Ilyen esetek lehetnek pl. családi krízishelyzet, egyéb a munkáltató által méltányolható körülmény, stb. Fontos tudni, hogy ilyenkor akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.

Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően, legfeljebb 5 munkanap szabadság kiadható. Ez tipikusan az év végi szabadságolások során fordul elő. Ilyenkor azonban az átcsúszott szabadságot, az esedékességének évében kell kiadottnak tekinteni.

  1. január 1-től hatályos az a rendelkezés, miszerint legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-éig adható ki a munkavállalót az életkora alapján megillető pótszabadság. De ez csak és kizárólag akkor lehetséges, amennyiben erről a felek külön minden évre előre, megállapodnak.

 

Forrás:  das.hu


Comments are closed.