Akkumulátor töltése motornál (és általában)

  • Kössük le az akkuról a vezetékeket(elsőre a negatívot, majd a pozitívot…….visszafelé pedig pont fordítva)Vegyük ki az akkut és vigyük olyan helyre ahol jár a levegő – töltés közben H2 (Hidrogén gáz) fejlődik ami berobbanhat…..és jó,ha fagypont fölött van……szóval fűtött garázs vagy lakás. 
  • Az akku fedeleit egyenként csavarjuk ki, vagy húzzuk le a Zárfedelet. 
  • A töltő – általában piros – „+” vezetékét kössük szintén a + pólusra, a feketét „ – „ pedig a negatívra.
  • A töltő leírását követve töltsük az akkut. Ha nincs leírás akkor addig míg az összes cella el nem kezd pezsegni.
  • Ha nem tudod mikor van feltöltve a legjobb megoldás ha lecsatlakozol róla, vársz egy percet, majd visszakötöd,és ha máris elkezd pezsegni, akkor biztosan fel van töltve. A töltés végén vegyük le a csipeszeket, helyezzük vissza a sarukat csavarokkal és kész.
  • Egyébként egy 14,4 V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1 A alá esik.
                     Az akkumulátor vizsgálata 

Télen gyakran előfordul, hogy indítózás közben az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be.

A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja,hanem az önindító, a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is.

Célszerű kideríteni, hogy melyik alkatrész a hiba okozója.

 

  •  Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani.

 

  • További hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel, hogy az akku pozitív csúcsa
           és az önindító pozitív csavarja között, illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel.

  •  Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, akkor tisztítsuk meg, szükség esetén javítsuk meg a csatlakozásokat.

 

  •  Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg az önindító áramfelvételét.
  •  Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A),lényegesen nagyobb,
           akkor valószínűleg az önindító hibás.

  •  Ha indítózás közben a motor a szokásos sebességgel pörög, akkor a gyújtás vagy az üzemanyag ellátó rendszer vizsgálatával kezdjük.
  • Ha hallhatóan lassabban forog az önindító és a motor is  akkor az akku,
          a vezetékrendszer és az önindító vizsgálata vezethet el a hiba okához.
         -Először is szereljük le, majd tisztítsuk meg az akku kúpjait és a vezetékek csatlakozóit.
         -Ellenőrizzük az elektrolit szintet, szükség esetén pótoljuk a hiányzó desztillált vizet.
         -Szereljük vissza a csatlakozásokat és indítózzunk.
  • Ha a lassú forgás továbbra is fennáll, annak eldöntése szükséges, hogy az akku lemerült-e esetleg használhatatlan,
         vagy az önindító hibás?
  •  Ismerősünk jó állapotú, legalább a miénknek megfelelő indítóáramú akkumulátoráról megpróbálhatjuk a motorunkat beindítani.
          –Ha sikerült, akkor a töltő rendszerünk vizsgálata következhet.
          –Ha nem sikerült „bebikázni” a motort, akkor persze nem lettünk okosabbak,
            ugyanis további két hibalehetőséggel kell számolnunk:
        1. Ismerősünk akkuja megfelel-e a motorunk indításához?
        2. Indítókábel csatlakozásai precízek-e?
           Az is előfordulhat, hogy a saját lemerült akkunk”szívja” le az ismerősünk akkuját!
           Ezeket a kételyeket egy feszültség mérőműszerrel zárhatjuk ki.

  • Ha indítózás közben az akkunk kapocsfeszültsége nem esik 10 V alá, akkor nem az akku indítóképességén múlik a siker.
  • Ha ilyen esetben az önindítón 8,5-9 V-nál kisebb értéket mérünk, az akku és az indító közti vezetékek és csatlakozásaik a vétkesek.
  • Ha az akku feszültsége 10 V alá esik indítózás közben, további kísérletezés előtt érdemes az erőforrást feltölteni.
  • Csak abban az esetben cseréljünk akkumulátort, ha az autónk elektromos rendszere műszeres méréssel is kifogástalannak bizonyult!

Comments are closed.