A megállás és várakozás szabályainak megsértése miatt gyakran szabnak ki bírságot a hatóságok, hiszen a KRESZ-szabályainak nagyon körültekintő betartása mellett is előfordulhat, hogy a gépjármű vezetője nem vesz észre egy tiltó táblát, vagy éppen a járdán áll meg, annak ellenére, hogy azt tábla, vagy útburkolati jel kifejezetten nem engedi. A szabálytalanul várakozókat a rendőrség, és a közterület-felügyelet is kiemelten ellenőrzi.

Korábban, ezen szabályszegésekért úgynevezett közigazgatási bírságot szabott ki a hatóság, mely esetben az objektív felelősség szabályait alkalmazva a gépjármű üzembentartóját bírságolták meg, aki csak abban az esetben mentesülhetett a bírság megfizetése alól, ha teljes bizonyító erejű magánokirattal tudta igazolni, hogy más személy használta a szabályszegés időpontjában a gépjárművet.

Ma már a megállás és várakozás szabályainak megszegése nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe, hanem szabálysértésnek minősülnek, amely a mentesülés lehetőségét is más perspektívába helyezi.

Amennyiben a közterület-felügyelet a gépjármű vezető távollétében helyszíni bírságot szab ki, a gépjármű szélvédőjén hagy értesítést, melyben felhívják az autós figyelmét, hogy a helyszíni bírság kifizetésének elmulasztása esetén szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A közterület felügyelet ezt követően postai úton is levelet küld az üzembentartónak, és felhívja a bírság 30 napon belül történő megfizetésére. Amennyiben az üzembentartó a bírságot a megadott határidőben nem fizeti meg, az ügy a rendőrséghez kerül, akik azonban csak abban az esetben tudnak szabálysértési eljárást lefolytatni, illetve bírságot kiszabni, ha az elkövető személye előttük ismert.

Az elkövető személyének felderítése érdekében egy adatbekérő nyomtatványt küldenek az üzembentartónak, és vallomás megtételére kérik fel. A szabálysértési törvény 60. § b) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja az, aki magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ezen pontra hivatkozva tehát meg lehet tagadni a vallomástételt a rendőrségnek küldött válaszban, mely esetben a rendőrség az eljárást megszünteti, hiszen az elkövető kilétére ebben az esetben nem derül fény.

 

Forrás: D.A.S. jogszervíz


Comments are closed.